A Ball Mastery felépítése nehézségi szintek alapján épül fel. Egy bemelegítés felépítésének tervezését nagyrészt a játékosok képzettsége szabja meg. Emellett természetesen az edzéscél, ritkább esetekben akár egy adott taktikai formulának megalapozásaként is használhatjuk. Mindig az “egyszerű”-től indulunk a “nehezebb” felé. Ez igaz magára a bemelegítésre és a gyakorlatokra is. A Ball Masteryt reprezentáló képzési piramison jól látható, hogy az álló helyzetben és mozgásból történő Ball Mastery egymás mellett helyezkedik el, ennek “kicsúcsosodása” a variációk. A legfontosabb, amely középen látható, a labdaérintésszám. A Ball Mastery alfája és omegája a labdaérintésszám. Ebből az következik, hogy nem a játékos sebessége, nem az irreálisan dinamikussá alakított edzés, de nem is a versenyek vannak a középpontban. A labdaérintésszám tartja össze a teljes Ball Mastery képzést. E körül alakítjuk ki a pályarendszert, a mozgásirányt, a gyakorlatokat, az ebből következő variációkat és zavarókat is. A bemelegítés pedig mit sem érne akkor, ha egy játékos 15 perc alatt  csupán 50 alkalommal ér labdához.